Cápa

A tigriscápa hossza átlagosan 3-6 méter, esetenként akár 9 méter is lehet; testtömege átlagosan 1000 kilogramm. Feje ék alakú, oldalirányban igen kis ellenállást kelt,
ezért a cápa fürge fordulatokra képes. Elektromos érzékelővel ellátott kis mélyedések helyezkednek el a pofáján, melyek lehetővé teszik a cápa számára, hogy zsákmánya legkisebb izommozgását is érzékelje, így a sötétben is pontosan tudja, hol az áldozat.
A fiatal cápa testén számos függőleges csík található, innen jön a neve is, de az idő előrehaldtával a csíkok elhalványulnak. Bőre sok ezer apró, éles fogaspikkelyel fedett, melyet a dörzspapírhoz lehet hasonlítani.
A tigriscápa általában teste kígyózó mozdulataival úszik; magasra nyúló hátuszonya forgáspontot képez, így az állat saját tengelye körül villámgyorsan meg tud fordulni.
A nagy, olajban gazdag máj megakadályozza a cápa elsüllyedését. A tigriscápa télen főleg a trópusokon és bármely tengerparti vízben megtalálható, nyáron a tengerekben észak-déli irányban terjeszkedik. A tigriscápa kereskedelmi értéke kisebb más cápákénál, és bár a sporthorgászok kedvelt zsákmánya, a faj mégsem igazán veszélyeztetett. A tigriscápa magányos lény. Tápláléka nagyon változatos: férgek, csigák, tintahalak, halak, gerinces állatok. Gyomrában találtak hulladékokat, köztük műanyag- és fémtárgyakat is. Feltételezhetően 30-40 évig él. Tény, hogy az emberre legveszélyesebb 3 cápafaj közé tartozik (nagy fehér cápa, bikacápa, tigriscápa).

A modern cápák között a pörölycápák családja (Sphyrnidae) tekinthető a legfiatalabbnak. Kétségkívül ezek a cápák rendelkeznek a legmeghökkentőbb formával, köszönhetően sajátos, oldalirányba szárnyszerűen ellaposodó koponyájuknak. Noha csak mintegy tucatnyi faj tartozik a családba, az alig egy méteres kerekfejű pörölycápától (Sphyrna tiburo) egészen a hat méteres hosszúra megnövő nagy pörölycápáig ( Sphyrna mokarran) terjed a család alakgazdagsága.
A pörölycápa különös alakú koponyája nem az úszást megkönnyítendő öltött ilyen formát. A széles kiképzést egy különlegesen precíz helymeghatározó eszköz indokolja. Mint hawaii kutatók megállapították, ennek segítségével a ragadozó az elektromos erőterek változását érzékeli, így heringek, szardíniák, emberek és más zsákmányállatok elektromos mezejét nagy pontossággal képes bemérni.
Szakértők szerint ez a faj a 7. legveszélyesebb cápa az emberre nézve.

A legnagyobb cápa a Cetcápa (Rhincodon typus), mely akár 20 m-esre is megnő.
Szolíd, óriásplanktonokkal táplálkozik. A cetcápa a legnagyobb jelenleg élő halfaj. Átlagos testhossza 4-6 méter, de előfodulnak ennél jóval nagyobb példányok is. Mérete olykor elérheti a 12 métert, de néhány kivételesen nagy példány akár 18 méteresre is megnőhet. A legnagyobb kifogott példánya 34 000 kg volt. Aggasztó tény, hogy a kifogott példányok mérete az utóbbi években csökkent ami a túlhalászat eredménye lehet. Ezért a "sérülékeny" kategóriába helyezték és az IUCN Vörös Listája alapján a faj veszélyeztetett.

Az angyalrája, angyalcápa, vagy tengeri angyal Rhina squatina L., az egyetlen képviselője a Rhina Klein-nemzetségnek. Teste eléri a 2 m-es hosszúságot és rücskös hátirésze csokoládészínű, fekete elmosottszélű foltokkal tarkított, sima oldalfele pedig sárgásfehér. Elterjedése kiterjed a mérsékelt övek minden tengerére. Az angyalcápa a Földközi-tengerben gyakori hal, úgyszintén Nyugat-Európa sok partvidékén, továbbá Kelet- és Nyugat-Amerika partjain is, de gyakori a japán és ausztráliai vizekben is. Megfigyelték az Északi-tengerben is, főleg Anglia partjain. Testalakjának megfelelően a tengerfenék fölött, vagy magán a fenéken tartózkodik, s ott nyelvhalakból, rájákból és hasonló fenéklakó halakból él. Mint ezek, úgy maga is szeret félig a homokba befurakodni, eleven szemei felfelé figyelnek és ha zsákmányt lát, villámgyorsan előre lövell.